Mesi - napok és gondolatok

Azt hiszem, igen, dühös lehetnék amiatt, ami velem történt. De nehéz dühösnek lenni, amikor oly sok szép dolog van a világban. (Amerikai szépség)

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

...

2010.07.19. 21:09 - Hajnallány

Egyszerűen nem értem. A "hétvégére" hazautaztunk az unokaöcsém lagzijára. Mesések voltak. Gyönyörű szépen néztek ki. Nehéz elhinni, hogy a kicsi unokaöcsém (aki egyébként nem olyan kicsi, hiszen 25 éves) megnősült.

Jól indult minden. Csütörtökön "időben" - egy óra késéssel nekiindultunk az útnak unokahugomékkal. Közös autó, fele költség. :)

Megérkezés, örülés, összeborulás, "régen láttuk egymást"... stb. Fodrász szervezés. Ez is megvolt. Drága jó nagynéném - egy fantaszikus nő - elintézte. :) Irigylem kicsit Őt. Van két gyermeke. Mindkettőnek az életét igyekezett sínre tenni és amikor sikerült, "bevállalt egy harmadik gyereket". Aggódom Mama miatt. 73 éves, de néha teljesen úgy viselkedik mintha beteg lenne. Mármint agyilag. Na mindegy. Nem ez a lényeg.

Megvolt a lagzi és másnap elszaladtunk unokabátyámékhoz. Ő sajna a határ mellett dolgozott, de a felesége és a kicsi keresztfiam otthon voltak. És ott volt Apu is. Nagyon nem voltam erre felkészülve, ami fogadott (mármint a látványra) és nem ez volt az egyetlen hidegzuhany aznapra. Az unokabátyám felesége szólt, hogy Apu el van maradva a rezsivel és el akarják árverezni a lakást. Nem tudta, hogy mennyivel, csak, hogy ez a helyzet. Megkértem, hogy érdeklődjön utána ennek, hogy mennyivel van elmaradva.

Ma hazajöttünk. Felhívtam nagynénémet és a kereszfiam anyját, hogy szerencsésen megérkeztünk. Mondta, hogy beszélt a csajjal aki ezt az egészet intézi. Apunak kb. 260 ezer forint a tartozása és legalább 65 ezret kellene befizetni, különben esélyes, hogy utcára kerül. Telibevert 260 ezer. Pont most. Honnan szerezzek ennyi pénzt? Most még a 65 is soknak tűnik. Hogyan oldjam meg, hogy Aput ne hagyjam cserben? Anyuért megtettem - ennél többet is - és most tehetetlen vagyok. Egy örökséget már elveszítettem, még egyet nem szeretnék. Ráadásul oda nagyon sok emlék fűz. De nem tudom, hogy mit tegyek. Tudom, hogy nem vagyok felelős értük. De ha nem próbálok tenni azért, hogy ne legyen adóssága Apunak, akkor elveszítem a gyerekkorom régi helyszínét, ráadásul Apu fedél nélkül maradhat. Szóval itt állok. Nem tudom mit tegyek. Nem vagyok milliomos, pedig jó lenne. Jó lenne megnyerni a lottót is (bár ehhez lottózni is kéne).

Na mindegy. Csak ki kellett írnom magamból.

A bejegyzés trackback címe:

https://mesinapjai.blog.hu/api/trackback/id/tr592162101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása