Mesi - napok és gondolatok

Azt hiszem, igen, dühös lehetnék amiatt, ami velem történt. De nehéz dühösnek lenni, amikor oly sok szép dolog van a világban. (Amerikai szépség)

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Újratöltve

2017.04.10. 12:21 - Hajnallány

Mostanában "ritkán" írtam. Pedig jó sok minden történt velem. A legfontosabb, hogy már csak egy hónap és ismét repülünk. Juppie, nagyon várjuk.

Talán kezdjük sorjában. Túl vagyok az 1-en. Az első ünnepeken (húsvét, karácsony, szilveszter, szülinapom, szülinapja), és az első évfordulóján. Igen, a halála már több mint egy éve volt.Átkozott egy péntek volt, csak arra emlékszem. Aztán valahogy az elmúlt év, gyorsan lepörgött, és pörögtem én is. Meg rólam is . a kilók (hogy valami pozitív is legyen).

Ma már tartósan 90 kg alatt vagyok. Tavaly ilyenkor nem is gondoltam volna. Mondjuk kellett az az őszi "löket", hogy el tudjak indulni, hogy rájöjjek, hogy így nem lesz jó, mert ha nem eszem belehalok és az álmom is elvész...

Szóval menjünk kicsit végig:

Húsvét: nem is emlékszem, csak a rohanás, el kell intézni, papírok, lakás, utazás haza (azt hiszem)

November 1: horror, halál, nem akarom tudni, nem veszek róla tudomást, nem történt meg, nem tudok gyertyát gyújtani, egyedül vagyok (épp munka miatt vidéken!)

Karácsony: alapvetően jó, átvészelve. Habár... valami üres volt, valami hiányzott, valami, ami hosszú-hosszú évek óta nem volt már ott.

Újév: na igen, ez is elmúlt. Az első, amikor még gondolatban sem kívánhattam neki boldogabbat. (de azért megtettem, hátha, mégis "hallja")

Szülinapom: 36, úristen, meghalunk mind, nincs már időm semmire, vége az életemnek, ennyi volt.

Szülinapja: ma lenne 62. Hiányzik

És most itt vagyunk. Egy évvel és egy hónappal később. Húsvét előtt. Repülés előtt. Minden előtt.

Vár a végtelen, hogy újra ott legyek, azon az elvarázsolt helyen, ahol minden más (volt). Remélem ez a kis "szeretet sziget" megmaradt. Jó újra visszamenni. Várom, hogy lássam a többieket. 6 éve már, hogy csak skype-on látom őket. Kivéve Juditékat, mert ők voltak itthon :)  De mindenki hiányzik. Vagyis minden, amit ott adnak (kedvesség, szeretet, odafigyelés), jó lesz újra EMBEREK közé menni.

Már csak egy hónap. Remélem nem fog úgy elrohanni az ott töltött 1 hónap, mint az elmúlt hónapok itthon.
Még belegondolni sem merek, hogy 1 hónap pihenés vár ránk. Mondjuk az elmúlt évek után, azt hiszem ránk is fér. Szerencsénkre elengedtek mindkettőnket.

És vár még ránk valami csoda, remélhetőleg, mert nagyon ránk férne. Egy pici csoda, ami hatalmassá válhat, ha vigyázunk rá ;)
Több helyről jöttek jelek, de még nem érkezett el az idő. Eddig.

A kinti létet szerintem mindenképp leírom majd, hogy ne felejtsek el semmit :)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mesinapjai.blog.hu/api/trackback/id/tr712414235

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása