Szóval szülők... Apu szétszedi a telefont és mindent, ami elektromos jellegű, Anyu gyógyít, mindent ami emberszerű - persze csak ha tudja - vagy élőlény. De leginkább növénygyűjtő.... :) De attól, hogy a maga módján bogaras még szeretjük :)
Ahogy mindannyian bogarasok vagyunk, mégis boldogok ;)
És Anyós... Hát egyre inkább úgy érzem, hogy igazak az anyós-viccek. Illetve, hogy minden viccnek megvan az alapja. Egyre többször futok bele, a "van rajta sapka, nincs rajta sapka" dologba. Anyu is volt ilyen... mondjuk őt megtanultam kezelni. De anyóst.... hát (tudom, nem kezdünk mondatot háttal) nem tudom, hogy mi lesz... remélem túlélem.. :)
Bár már sok bizonyítékát látom, hogy túl lehet élni. Főnököm adott egy jó tanácsot. Tegyek mindent aszerint, ahogy ohajtja. Na itt jött az amitől tartottam. Akkor másba kötött bele. De szerencsére szerelmem kiáll mellettem, értünk. Szóval előbb-utóbb majd csak megszelídül, vagy nem?! De végülis hányan mondhatják el magukról, hogy van saját sárkányuk és nem önmaguk azok :D
Gyerek... na majd egyszer erről is ;) de még nincs itt az ideje... majd ha itt lesz :)
