Szóval, ismét írnék. Most a közeljövőről.
25-én megyek haza. Illetve utazom Erdélybe. :) A napokban felhívott unokabátyám. És kérdezte, hogy elvállalnánk-e a gyerekük keresztszülőségét. Igaz, csak másodiknak. De azért jól esett, hiszen gondolt ránk. Kissé félek az úttól, meg az otthoni dolgoktól. Elvégre otthon mindig elhalmoznak kajával. Most viszont, a műtét után nem lehet bármit ennem. Szóval a finomabbnál-finomabb falatok ott fognak illatozni és nem ehetek... De ehetek pisztrángot :)
Az jó. Viszont nem ehetek zakuszkát, vinetát, szalonnát, töpörtyűt... és még a jóég tudja mi mindent, ami most nem jut eszembe... Ja, erről jut eszembe. Lőttek a "csülök pékné módra" fantasztikumnak ;)
Találkozom Apuval. Nagyon várom már... Várom, hogy otthon legyek. Nyugalomban. Elvileg vezetni is fogok. Mármint hazafelé. De csak ezen az oldalon. Otthon inkább Drágám fog vezetni, ő biztosabb vezető. Kicsit félek is tőle. Mármint az úttól. Ha visszajövünk Anyu már indul is. Pénteken jövünk haza és kedden már megy is el Anyu.
